MARGARET

1994. november 8.
Az asztalnál ülök és farkasszemet nézek a reggelimmel. Paradicsom. Már megint. A pirított kenyér még meleg, de az egész szottyos a piros létől. Isabel két szelet szépen összehajtott sonkával igyekezett feldobni a látványt, és még frissen facsart narancslevet is tett a tányérom mellé.
Nem gondolkodom sokáig, felveszem a kenyeret és...

A középső padsor első padjában ülök. Apám ragaszkodik hozzá. Azt mondja, a középpontban kell lennem. Nem feltűnően, csak éppen annyira, hogy ne kerüljem el senki figyelmét. Pedig utálom, amikor engem figyelnek.
Lucy Miller hangosan, artikulálva olvas mellettem. Vörösesbarna haját a füle mögé tűri. Elsőben még a barátnőm volt. Nyár óta viszont már...